HOGYAN HOZZUNK JÓ DÖNTÉST?

2019.09.10

Ha új projektbe vágunk, hirtelen kérdések sűrűjében találjuk magunkat, és naponta kell stratégiai szintű döntéseket meghoznunk, miközben sok apró kérdésben is a mi döntő szavunkra várnak. A felelősség súlya ilyenkor nem csak a vállunkat nyomja, de a tisztánlátásunkat is elhomályosítja. Mit tehetünk annak érdekében, hogy nyomás alatt is futószalagon tudjunk jó döntéseket hozni?

Döntést hozni nem is nehéz (?)

35 000 döntést hozunk egy nap. Ez minden második másodpercben 1 döntés.
Ez alapján kijelenthetnénk, hogy kellő rutinnal rendelkezünk a döntéshozás területén. Elvégre napi szinten döntünk arról, hogy szundira tesszük-e az ébresztőt, cukrot vagy édesítőt teszünk-e a kávéba, fussunk-e a buszra, mi legyen az ebéd, és megnézzünk-e még egy részt az új sorozatunkból. És ezek csupán a mindennapi döntéseink, amiket jobb esetben már rutinból hozunk meg.

Viszont ha ekkora napi rutinunk van a döntéshozásban, mégis mi okozza azt, hogy egyes döntési helyzetek jóval nehezebbek, mint mások?

Döntéseink végtelen sora bekategorizálható két nagy csoportba.

Vannak az ajtó típusú döntések: ha egyszer meghoztad, nincs visszaút, végig kell vinned. Ezeket a döntéseket tiszta fejjel, jól átgondolva hozzuk meg, ha szükséges, konzultáljunk róluk.

Illetve vannak a visszavonható döntések (pl. tesztverziók). Ezek nagy előnye, hogy nem kell örökre együttélned a következményeivel. Éppen ezért érdemes ezeket a döntéseket gyorsan meghozni, nem vesztegetni rájuk az időt és az energiát - vagy akár delegálhatjuk, kiszervezhetjük és automatizálhatjuk őket, hogy ne rabolják a drága erőforrásainkat.

A nehézségek már ott elkezdődnek, hogy a fenti séma alapján jól alkalmazható szelekcióban zavar adódik. Vagyis órákat, akár napokat töltünk el egy visszanvonható típusú döntéssel, míg az ajtó típusút első benyomás alapján másodpercek alatt elintézünk - csupán azért, mert rosszul mértük fel a döntsünk súlyát.

Vagyis legelőször arról kell tudnunk dönteni, hogy ajtó típusú döntéssel állunk-e szemben, vagy visszavonhatóval.
Ha ezzel megvagyunk, akkor már tudjuk, hogy mennyi időt érdemes az adott döntéshozatalra szánni. Vagyis átléphetünk a döntési alternatívák felkutatására.

Ez pedig közelről sem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik. Úgyanis hiába minden objektív mérőszám és tényszerű adat, minden döntési helyzetben megnyílik előttünk a döntésünket torzító tényezők végtelen tárháza a felelősség súlya és az időhiány miatti nyomástól kezdve a kognitív torzításainkon és a döntési fáradtságon át, a tudattalan rutinokig, avagy heurisztikákig.

A siker egy jó döntés eredménye, a jó döntés alapja a tapasztalat, a tapasztalat forrása pedig sokszor egy rossz döntés. (Tony Robbins)

A jó döntéshozás lépései

Most pedig nézzünk néhány tippet, amik segíthetnek kivédeni a döntéshozás leggyakoribb hibáit.

#1 / Súlyozási vizsgálat

Ha nem tudod eldönteni, hogy ajtó típusú vagy visszavonható típusú döntést kell-e meghoznod, válaszold meg az alábbi kérdéseket:

  • A döntésem releváns lesz 1 óra múlva?
  • A döntésem releváns lesz holnap?
  • A döntésem hatással lesz a jövő hetemre?
  • A döntésem hatással lesz a következő hónapomra?
  • A döntésem hatással lesz a következő félévemre?
  • A döntésem hatással lesz a jövő évemre?
  • A döntésem hatással lesz rám 2-3-5-10 év múlva?

A fenti kérdések megválaszolásával el tudod dönteni, hogy melyik nagy csoportba is tartozik a meghozandó döntésed, és sorrendbe tudod őket állítani, hogy melyikre mennyi időt érdemes szentelned - vagy akár melyiket érdemes másra bíznod, esetleg automatizálnod.

#2 / A döntéshozatali folyamat 5 lépése

Ha bebizonyosodott, hogy ajtó típusú döntési helyzettel állsz szemben, vagyis átgondolt, megalapozott döntést kell hoznod, az alábbi 5 lépést követsd:

  1. Tudd a döntésed célját! Határozd meg, hogy a döntés meghozásával milyen cél elérését akarod támogatni.
  2. Gyűjts adatokat! Vegyél számba megoldási alternatívákat, mérd fel a kockázatokat, tájékozódj a megvalósíthatóságról. Törekedj az információhiány minimalizálására.
  3. Mérlegeld a lehetőségeidet! Most, hogy minden információt összegyűjtöttél, vesd össze milyen lehetőségek közül választhatsz.
  4. Hozz döntést, és hajtsd végre!
  5. Vizsgáld felül a hozott döntést! Figyeld meg, hogy a meghozott döntéssel elérted-e a kitűzött célt. Vonj le következtetéseket!

Amilyen egyszerűnek tűnik a lista, éppen annyira nehéz betartani ezt az 5 aranyszabályt. De nézzük is szépen sorban a buktatókat.

Tudd a döntésed célját!
Elvégre mi is a célom? Ezt tudja valaki?

Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart (Seneca)

Határozd meg a céljaidat, és a döntéseidet annak irányában hozd meg!

Gyűjts adatokat!

Ez nem azt jelenti, hogy beírod a Google-be az aktuális problémádat, és elolvasod az első 3 találatot. Hanem leásol a mélyére. Adatok, statisztikák, trendek, best practise-ek, és akár még a portás véleményét is kikéred. Olyan mint a brainstorming, csak külsős inputokkal.

Mérlegeld a lehetőségeidet!
Most már tudsz mindent az adott problémáról, nincs olyan kő, amit fel ne fordítottál volna, úgyhogy jöhet a valódi brainstroming. Írj össze minél több megoldási lehetőséget - még a legidiótábbat is! Nem 2-3 lehetőség kell. Az excel elbírja, írj le mindent, ami az eszedbe jut. Azt is ami nem. Ha kész a lista, vesd össze őket, mérlegeld őket megvalósíthatóság, tartósság, erőforrásigény, és még vagy 100 szempont alapján.

Hozz döntést, és hajtsd végre!
Tedd le a voksod valamelyik mellé. És kötelezd el magad. Ezt hívják döntéshozásnak. Ne gondold meg magad másnapra. Akkor inkább még aludj rá egyet. Ha folyton meggondolod magad, és örökösen változtatsz, akkor úgy jársz, mint ez a szegény maci:

Vizsgáld felül a hozott döntést!

Ez rendre el szokott maradni időhiányra hivatkozva. De honnan tudod, hogy mi működött és mi nem, hogy mit tarts meg és mit fejlessz tovább, ha nem értékeled ki a korábbi döntéseid hatását? A döntésekhez köss mérföldköveket, hogy mikorra milyen eredményt akarsz elérni - a mérföldköveket pedig kövesd figyelemmel.

#3 / 7 + 1 Hasznos eszközök

Néhány eszköz azok közül, amiket a döntéshozás adatgyűjtési és mérlegelési fázisaiban használhatunk.

1. Döntési mátrix

Ha többféle választási lehetőség merül fel, a döntési mátrix segíthet az egyes opciókat összehasonlítani és mérhetővé tenni. A módszer hasonló a T-táblázathoz azzal különbséggel, hogy a döntési mátrix lehetőséget ad a súlyozásra.

  • Egymás alatti sorokba írd össze a döntési alternatívákat
  • Az oszlopokba az összehasonlítás szempontjai kerüljenek
  • Határozd meg, hogy milyen skálát fogsz használni a súlyozáshoz (1-5ig skála, 1-10ig skála, stb.)
  • Rendelj súlyozási pontokat az egyes alternatívák összehasonlítási szempontjaihoz
  • Add össze az egyes sorok pontszámait
  • A magasabb pontszámú alternatíva mellett érdemes dönteni

2. T-táblázat (pro-kontra táblázat)

Hasznos eszköz lehet, ha nincs időnk mélyelemzésre, mert gyorsan kell döntést hozni. Egyszerű mérlegelési szempontok esetén lehet valóban hatékony, összetett probléma esetén ne spóroljuk meg a mélyelemzést.
Maga a módszer is végtelenül egyszerű: készítünk két oszlopot, egyikbe összeírjuk az előnyöket, a másikba a hátrányokat. Így egy helyen láthatjuk összeírva a döntésünket befolyásoló lehetséges következmények.

3. A jövő kereke

Egy szemléltető, kreatív módszer, amivel vizuálisan lehet a döntések ok - okozati, lehetőség - előny/hátrány összefüggéseit ábrázolni.
Középre kerül maga a döntés (pl. Elkezdünk egy képzést). Köréje, az első körbe írjuk a közvetlen következményeket (pl. Új ismerethez jutunk, a képzés idő- és költségráfordítással jár). A második körbe a másodlagos következmények, kihívások/lehetőségek kerülnek, amik a közvetlen következményekből vezethetőek le (pl. Az újonnan szerzett tudással jobban fizető állást tudunk szerezni, újra kell szerveznünk a napirendünket, hogy legyen idő a képzésre, hozzá kell nyúlnunk a megtakarításainkhoz, vagy fizetni tudjuk a képzési díjat). A harmadik körbe kerülhetnek a második körös kihívások és lehetőségek eredményei (pl. Az új állással magasabb fizetéshez jutunk, az új napirenddel meg kell válnunk bizonyos tevékenységektől, a megcsapolt megtakarításokat vissza kell majd pótolni).

4. Pareto-elv

A Pareto-elv, vagyis a 80-20 szabály kimondja, hogy a következmények 80%-a az okok 20%-ára vezethető vissza. Az üzleti életben ezt jellemzően úgy fordítják, hogy a vevők 20%-a adja a bevételek 80%-át.
Ezt az elvet alkalmazhatjuk a döntési feladatok rangsorolásának megkönnyítésére, ha evidensnek vesszük, hogy a döntéseink 20%-a lesz felelős a sikereink 80%-ért. Innentől már csak azt a 20%-nyi döntést kell beazonosítani, és a fontossági lista élére tenni.

5. Költség-haszon elemzés

A költség-haszon elemzéssel fel tudod mérni a döntéhozással járó összes kölségvonzatot és realizálható hasznot, előnyt. Így könnyebb és átláthatóbb képet lehet kapni az egyes döntések eredményeként realizálható összesített nettó profitról (legyen az pénzügyi vagy egyéb haszon).

6. Megvalósíthatósági tanulmány

Ennek során felméred, hogy mekkora realitása van az adott projekt megvalósításának, illetve nyereségességének. Jellemzően nagyobb beruházási projektek indítása előtt használják, de tágan értelmezve az élet bármely területére adaptálható a módszer lényege.

7. SWOT

A jó öreg SWOT analízissel jellemzően a cégek, vállalkozások piaci helyzetét szokták felmérni. Viszont a megvalósíthatósági tanulmányhoz hasonlóan ezt is lehet kreatívan és tágan értelmezni, hogy bármilyen döntési, stratégiai tervezési helyzetben alkalmazható legyen.

Strength / Erősségek : vizsgáld meg, hogy mik az erősségeid. Mik azok a téged jellemző tulajdonságok, amiket a hasznodra fordíthatsz

Weaknesses / Gyengeségek : vedd számba, hogy mik azok a gyenge pontjaid, amik hátráltathatnak a célod elérésében

Opportunities / Lehetőségek : mik azok a környezetedben zajló változások, amik a te malmodra hajthatják a vizet

Threats / Fenyegetések : mik azok a környezetedben zajló változások, amik akadályokat jelenthetnek a célok elérésében?

+1. TOWS

Ha megvagyunk a SWOT elemzéssel, azt úgy tudjuk legjobban az előnyünkre fordítani, ha kapott eredményeket használva megválaszoljuk az alábbi kérdéseket:

  • Hogyan tudom az erősségeimet a lehetőségeim kiaknázására használni?
  • Hogyan tudom az erősségeimet a fenyegetések elkerülésére használni?
  • Hogyan tudok a lehetőségeimet kiaknázva felülkerekedni a gyengeségeimen?
  • Hogyan tudom a minimalizálni a gyengeségeimet, miközben elkerülöm a fenyegetéseket?

És ne feledjünk: ha egy korábbi döntésünk később tévesnek is bizonyul, attól még a döntés meghozásának pillanatában a legjobb tudásunk szerint döntöttünk. A többi tanulság, amit egy következő döntési helyzetben felhasználhatunk.

Nem dönteni sokszor rosszabb, mint rosszul dönteni. (Henry Ford)

Végigvetted a fenti tippek mindegyikét, de továbbra sem jutsz egyről a kettőre döntéshozatal témában? Keress meg, és segítek, hogy mostantól gyorsabban és hatékonyabban tudj döntést hozni!


Ha úgy gondolod, kimaradt valamit, vagy szeretnél a témában további cikkeket olvasni, írd meg nekem emailben, Facebookon vagy Instagramon kommentben, és legyél Te is a blog társszerkesztője. 

Olvasd el a többi írásomat is

A munkahelyi konfliktusok a munkahelyi környezet természetes velejárói. Megszabadulni sose fogunk tőlük, de rajtunk is múlik, hogy hogyan kezeljük azokat. Ebben a bejegyzésben azt fogom megmutatni, hogy a konfliktus kialakulása mennyiben múlik rajtunk, mint érintett beosztottakon, és kialakult konfliktus esetén mit tehetünk annak megoldása...

A munkahelyi konfliktusok természetes velejárói egy irodának, ahol különböző hátterű, munkastílusú és személyiségű emberek dolgoznak együtt. Törvényszerű, hogy időről-időre viták pattanjanak ki. Viszont a konfliktusokat nem szabad a szőnyeg alá söpörni - muszáj és szükséges őket kezelni és megoldani. A következő blogbejegyzésekben sorra veszem a...

Egy zenekar látható sikerei mögött rengeteg közreműkődö segítsége, támogatása és munkája áll. Az egyik legfontosabb szereplő mindközül a coach. Attól függetlenül, hogy klasszikus értelemben vett coach-ról beszélünk-e, vagy például egy menedzserről, esetleg jóbarátról, aki képes ellátni egy coach feladatkörét. De mit is csinál egy zenei coach? És...